Munkavédelmi képviselő

Munkavédelmi képviselők alap- és továbbképzése Veszprém megyében, akár kihelyezett formában is!

Érd.: 20/4567-142 ill. Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Munkavédelmi képviselő olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket.

 A munkavédelmi törvény 75.§ (1) bekezdés c) pontja alapján "egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követően egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás képzésben való részvételi lehetőséget" kell a munkáltatónak biztosítania a megválasztott munkavédelmi képviselőnek.


 Figyelem! Jogszabályváltozás!

Munkavédelmi képviselő-választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább 20 fő!(Munkavédelmi Törvény 2016.július 08. óta hatályos módosítása) .

 

A képzés tematikája

 

Bevezetés

A munkavédelem hazai keretrendszerének bemutatása:

  • Munkavédelemi Törvény (1993. évi XCIII. Tv);
  • Munka Törvénykönyve (2012. évi I. Tv.;
  • Vonatkozó Kormány és Miniszteri rendeletek

A munkáltató feladatai az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételeinek kialakításában. A munkavállalók munkavédelemmel kapcsolatos kötelezettségei.

A munkavédelmi érdekegyeztetés szerepe, szervezeti kerete, mechanizmusa, jelenlegi helyzete.

  • A munkavédelemmel kapcsolatos várható feladatok, és az ezekből adódó legfontosabb munkavédelmi képviselői teendők.
  • A munkavédelem országos programjából adódó időszerű feladatok.
  • A munkavédelem időszerű kérdései.

A vállalati munkavédelmi képviselet (munkavédelmi képviselők, munkahelyi munkavédelmi bizottságok, paritásos munkavédelmi testület) szükségessége.

  • A képviselők jogai, feladatai és munkajogi védelme, továbbá a munkahelyi munkavédelmi bizottság és a paritásos munkavédelmi testület jogállása, jogai és kötelezettségei az 1993. évi XCIII. törvény és a 2012. évi I. Tv. vonatkozó előírásainak figyelembevételével.

A munkahelyi munkavédelmi bizottságok és paritásos munkavédelmi testületek létrehozása és működése.

A kapcsolattartás szükségessége és gyakorlati módszerei.

Együttműködés a munkáltatóval, a munkabiztonsági- és foglalkozás-egészségügyi szakemberekkel, hatóságokkal, a munkahelyi érdekképviseletekkel, valamint a munkavállalókkal.

A munkavédelmi képviselők gyakorlati feladatai:

  • Munkahelyek, munkaeszközök, munkavégzési folyamatok és egyéni védőeszközök helyszíni ellenőrzése,
  • Munkavállalók biztonságos munkavégzésre való felkészítése és felkészültségük figyelemmel kísérése.
  • Munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések betartásának ellenőrzése.

A munkavédelmi képviselők munkavédelemmel kapcsolatos további feladatai:

  • A munkavédelmi képviselő feladata az egyéni védőeszközök szabályozásával, kiválasztásával, juttatásával, valamint használatuk ellenőrzésével kapcsolatban.
  • A munkavédelmi képviselők feladatai a kockázatértékelés során. Együttműködés a munkavédelmi szakemberekkel. Szabvány alapismeretek.
  • Munkavédelmi képviselők szerepe a munkabalesetek megelőzésében, kivizsgálásában.
  • A munkavédelmi vonatkozású jogszabályokból a képviselőkre háruló feladatok elvégzése.
  • Munkavédelmi kommunikáció és fontos feladatok, teendők, lehetőségek.

Munkavédelmi képviselettel kapcsolatos dokumentációk (pl.):

  • A munkavédelmi bizottság ügyrendje, feladatterve
  • A munkáltatóval kötendő együttműködési megállapodás tartalma, formája
  • Stb.

Stressz és konfliktuskezelés, tárgyalástechnika.

Tanácskozás, a tanácskozás módja és lebonyolítása

Megbeszélésre, ill. ismertetésre kerülnek még az alábbi témák:

  • Kockázatelemzés és értékelés (felépítése, tartalmi elemei, értelmezése, felhasználási módja)
  • Orvosi vizsgálatok (alkalmassági vizsgálatok, a foglalkozás-egészségügyi orvos feladatai)
  • Egyéni védőeszközök (juttatásuk feltételei; felhasználásuk, tárolásuk)
  • Munkavédelmi oktatások típusai, szükségességük (az oktatás célja, formái, visszaellenőrzés)
  • Kémiai biztonság (jogszabályok; veszélyes anyaggal/keverékkel végzett tevékenységek; kémiai biztonság a gyakorlatban)
  • A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzések 
  • Pszichikai megterheléssel járó munkák (pl.: képernyő előtti munkák, emberekkel való foglalkozás)
  • A résztvevők összetételétől, igényétől függően eltérő súllyal az alábbiak:

  • ‑        Elektromos áram veszélyei; halálos, súlyos munkabalesetek tanulságai
  • ‑        Anyagmozgatás biztonságtechnikája
  • ‑        Foglakozás egészségügy (egészség és munkavédelem)
  • ‑        Hőségriadó, vészhelyzet, minősített időszakok
  • ‑        Alpintechnikai tevékenység
  • ‑        Fokozott biológiai kockázattal járó tevékenységek
  • ‑        Rákkeltő anyagok használata
  • ‑        Túlnyomásos térben végzett munkák
  • ‑        Tűzvédelem
  • ‑        Stb.

Konzultáció. A képzés során felmerült kérdések fórum jelleggel történő megvitatása, tisztázása

Vizsga (rövid szóbeli vizsga)

A képzés értékelése és zárása